A házaknál felhelyezett postaládák ősei azok a levélszekrények voltak, amelyeket a városok, majd később a falvak közterein állítottak fel. A működtetésükért a helyi postahivatalok voltak felelősek. A funkciójuk szerint a lakosok küldeményfeladását igyekeztek megkönnyíteni.

Bár hazánkban is találhatók még ilyen levélszekrények, az internet elterjedése óta egyre kevesebben veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Az előjelzések szerint éveken belül akár végleg eltűnhetnek az utcákról. Ebben a bejegyzésben röviden áttekintjük a postaládák történetét, illetve néhány érdekességgel is szolgálunk majd.

Mikor állították fel az első levelesszekrényeket?

A régi korok embereinek is természetes vágya volt, hogy bizonyos időközönként híreket kaphassanak a távol élő szeretteikről. A modern távközlési eszközök megjelenéséig erre csak fizikai módszerek léteztek.

A gazdagok, mint például a királyok és nemesek saját futárokat alkalmaztak, de a szegényeknek maguknak kellett megoldaniuk a kommunikációt. Az esetek többségében a sikerességben alig bízhattak, hiszen a levelek utaztatása során számos veszélyeztető tényező adódhatott. A válaszra pedig olykor heteket vagy hónapokat kellett várniuk.

Az első fennmaradt írás, amiben egy levelesszekrény is megemlítésre kerül, 1633-ból származik. Ugyanakkor valószínűleg ennél hamarabb is léteztek már postaládák. A 17. század közepén Hamburgban már olyan szekrényeket állítottak fel, amelyekbe úticél alapján lehetett bedobni a leveleket.

Mikor jelentek meg a postaládák Magyarországon?

Magyarországon a levélszekrények elhelyezéséről az 1860-as rendelet gondoskodott. A prototípusokra még császári jelvényeket festettek, a Monarchia utolsó éveiben viszont már a zöld szín dominált, ami a mai napig meghatározza a Magyar Posta arculatát.

A postaládákat kezdetben kulccsal, később pedig gépi módszerekkel ürítették. Voltak falra szerelt és lábakon álló változatok is. Budapest történelmi városrészeiben még mindig találkozni egy-egy klasszikus darabbal.

Milyenek a mai postaládák?

Egyes európai országban a postaládák piros színűek, és különböző helyi jelvényekkel, valamint címerekkel vannak díszítve. Érdekesség, hogy Angliában a már-már ikonikussá vált utcai postaládák 1874-től folyamatosan kapták meg a piros színüket, és a kormányzatnak 10 évébe került, mire minden egyes szekrényt átfestetett. Egy angol nyugdíjas annyira rajong ezekért a levélgyűjtőkért, hogy elhatározta, mindegyiket személyesen keresi fel. A találkozásról fotókat is készít.

A kontinens többi részén főleg a sárga szín dominál, például a németeknél, az osztrákoknál, a franciáknál, a svájciaknál, a svédeknél és a Balkáni népeknél is. A formák viszont nagyon eltérhetnek egymástól.

Magyarországon a sárga színt a kiegyezés után váltotta fel a zöld. Manapság emellett a másik két nemzeti szín, a fehér és a piros szintén megjelenik a postaládákon.

Különleges postaládák a nagyvilágból

Az emberi leleményesség a sokszor unalmas kinézetű postaládákból is képes egyedi különlegességeket teremteni. Ebben az amerikaiak és az ausztrálok járnak az élen, náluk lehet a legtöbb furcsa levelesszekrénnyel találkozni.

Vannak állatfigurás, lovagos, mesehősös, és fantasy lényekkel megjelenített alkotások is. Az egyik csontkovács rendelője előtt például gerincoszlopot formázó postaláda kapott helyet.

Az új postaládák mellett sokan keresik a régi időkből fennmaradt típusokat is. Az egyik legrégebbi levelesszekrény elmúlt 150 éves, és Liverpoolban áll. Ebből a postaládából 7 készült, de csak ez az egy állta ki a történelem próbáját. Manapság a város egyik nevezetességeként tartják számon.

Miért érdemes webáruházunkból rendelnie?

Webáruházunkban a postaládák széles választékával várjuk. Termékeink között utcai, lépcsőházi, valamint beépíthető postaládák és levélbedobók is helyet kaptak. A raktárkészleten levő árukat akár már 2-3 nap alatt kézhez veheti az Ön által megadott címen.

Nézzen szét ajánlataink között és rendeljen házhoz kényelmesen még ma!